1. KERESNI TEGED

A csendes magányban egyedül,
Roskadt gondolatba menekül,
Minden láthatatlan szó, tétova fájdalom,
Nélküled magam e világban sehol sem találom.

Nézz az égre, ha egyedül volnál,
Mélyen a szívbe mielőtt szólnál,
A magasban izzó csillagokra,
A mélyben hagyott álmaidba!

Állj a sodró szél útjába,
Orkánt üvöltő hamis szavába,
Sötét ormok fagyos szirtjén,
Egyedül velem emberként!

Ha hideg vár a felhők alatt,
Hol öreg lámpás fénye ragyog csak,
Hozzád elindulok felhőkön, holdfényben,
Hazug ködben bolyongva neved ezerszer ismétlem.

Nézz az égre, ha egyedül volnál,
Mélyen a szívbe mielőtt szólnál,
A magasban izzó csillagokra,
A mélyben hagyott álmaidba!

Állj a sodró szél útjába,
Orkánt üvöltő hamis szavába,
Sötét ormok fagyos szirtjén,
Egyedül velem emberként!