1. KIEG A VAGY

Most nézz, hogy végre láss!
Hogy tudd azt, ami vár!
És értsd amit látsz!
Mert a kín az ami vár!

Most nézd, a tested ráng!
Hogy érezd, ami bánt!
És lásd ami fáj,
Hogyan zúdul le ránk!

Álmok, vágyak!?
Csak kínok várnak!

Mostmár nem kérsz, nem vársz,
Nem szólsz, mert neked már nem fáj!
Te már nem kérsz, nem vársz,
És nem szólsz, mert neked már nem fáj!

Figyeld távolról magad,
Mert lehet, hogy szétszakad
S kihunyni látszik a láng!
Figyeld távolról magad,
Mert lehet, hogy szétszakadsz
S kiég belõled a vágy!

Mostmár nem kérsz, nem vársz,
Nem szólsz, mert neked már nem fáj!
Te már nem kérsz, nem vársz,
És nem szólsz, mert neked már nem fáj!


2. BUNÖS

Megragad, elnémít, magával ránt és megrémít a nyomor...!

Emlékek, érzelmek,
Magukkal ragadó félelmek!
Ezek ráznak, a tanúk már várnak!

Lenéznél, már a szélén állva,
A szakadék torka régen várja!
Ezek nyúznak, a tények lehúznak!

Megragad, elnémít, magával ránt és megrémít a pokol...!

De hiába sírnál, nem hat a panasz,
Biztos kézzel húzom meg a ravaszt!
Arccal a sárban, ez volt minden vágyam!

Bûnöst ölt, bunös!
Mert övé a törvény.
Bûnöst ölt, bunös!
Már leránt az örvény.
Bunös!


3. EZ ORÜLET

Zabálsz ostobán és bámulsz bambán,
Szívod magadba a világ mocskát!
Eszed nyamvadtul, s eltorzultarccal,
Szuszogva bámulod életed poklát!

Ez kell neked!? Ez rémület
Ez jár neked! Az õrület!

Gyönyör és élvezet hajszol téged,
Hogy járja át beteges tested
Az ösztönöd diktál és nem az eszed,
Mert állat módjára falod "ételed"!

Ez kell neked!? Ez rémület
Ez jár neked! Az õrület!

Rémülten bámul ki rád néz,
Nem hiszi el, hogy élsz!
Döbbenten bámul ki rád néz,
Nem érti, hogy nem félsz!

Faltál ostobán, most bámulsz bambán!
Szívtad magadba a világ mocskát
Etted nyamvadtul, s eltorzult arccal
Lihegve bámultad életed poklát!


4. FELEK

Beképzelt a szépségem,
Mely ronda make-up csupán,
Mely ha lassan lepereg
Egy furcsa nap után,
A rémület veszi át helyét bennem
Arcomba csapódik mit is kellene tennem!

Hánykolódik, uralkodik,
Egészségtelen remegve vár
Nevetve rohan túl rajtam
S háborúra hív a magány!
Az arc a fontos? mert önzés a cél,
Hát jó, ha megérted te is,
HGogy mindent elvesztettél!

A pénz, a csillogás,
Öncélú ez a magamra mutatás!
Nem leszek se szebb, se jobb,
Mert a fény nem rám,
Hanem rajtam átragyog!

Beképzelt a szépségem,
Mely ronda make-up csupán,
Mely ha lassan lepereg
Egy furcsa nap után,
A rémület veszi át helyét bennem
Arcomba csapódik mit is kellene tennem!

Míly szörnyû így az élet,
Már üvöltök! Már üvöltök!
Úgy félek, úgy félek,
Úgy félek!!!


5. WHEN I'M JUMPIN

There is something surely
Wrong with me
I'm switch on my T.V.
Violence and crime
Why did you lie to me?

Come for me my destiny
His came quetly
So as not to wake me
Why did you lie to me?

And my mouth is groan yet
When I'm jumpin' in the depth
I can't see through my dead eyes
That the tear falls in your eyes

Below my dust and I stay, stay away
Above my soul and I'm ready to obey
Falling down my dust between in your hands
I don't fear from these grain
And no more fear the deads