1. AJÁNDÉK

Ajándék
Írta: Mazán Attila

Az élet bölcsője üresen áll
S félek
Oly nagyon kevesen értik
Csodák szíve megszakad értünk
Pihennek már...

Hűvös ember mágjáján ég
Gaia, ki oly szép anyánk
Ezerszer megbántjuk ot
Sírva, mégis vigyáz reánk

Ébredj fel! Kérlek...
Az éden hamvad el
S ha a Nap felekel
Szemedből, könnyek tunnek el

Ha hinnénk oh az élet míly csodás
Pillangok s a végtelen óceán
Legbelül mégis gyarlón élünk
Önző álmaink között égünk

Sötét újkor e hely
Hol a fűz szava mit sem ér
Nem hiszünk a csodákban
Pusztítunk s majd véget ér

2. MEGHALNÉK AZ ÉLETÉRT

Meghalnék az életért
Írta : Mazán Attila

Meleg szobák szemén át
Oh, az odakint oly merész
Süvit, ordít, s kacag a szél
Szegény ember mit remélsz

Lenéznek, s megvetnek
Nem szánnak és nem védenek
Holtak napjának éjén majd
Élőholt bolondnak néznek

Keserédes kánaánt imádunk
Lucifer belénk bújt
Angyalok nélküli zord világunk
Kevély szívünktől ég

Arcodra a karma tőre
Ezernyi árkot vésett
Mocskát a népnek te mégis
Már értem kincsnek érzed

3. URÁNIUM UNIVERZUM

Uránium univerzum
Írta: Mazán Attila

Selyem arcod tökéletes
Tested, felperzselő vágy
Istennek születtél viseld hát
Jéglelkű kéj koronád

Bolondá teszed a percet
S oh Harlekint felébreszted
Véred oly nyughatatlan
Bántod ki ártalmatlan s tiéd

Isteni fényünk
Tükör képünk rabságba ejthet
Mesés kezdet
Hideg magányban mégis oly üres a végzet

Tündér fényed sötétbe tért
Ajkadban néma gyász pihen
Kiégsz lassa...
És végre érted
Csak hintós urak jönnek érted

Véredben hatalom magja még
De álmaid elhagytak már
S erőd is fogytán
Hogyan tovább ?
Egy hollót éltedért...

Ezer hang súgta füledbe, ne így élj
De fölöttük álltál
Úgy hitted született lényed erősebb
S halhatalanabb mindennél

4. MEGHALNÉK AZ ÉLETÉRT (SYNTH - INSTRUMENTAL)