| Let's Rock ! |
|
|||||||||||||||
|
Browse by Genre
|
|||||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||
  | Languages :
|
LyricsBand | ||||||||||||||||||||
  | ||||
AGREGATOR - SZÜRKÜLET (CD) |  | |||
| 29 May 2006 - Nail Records | |||||||
 |
Tracklist
1. Horizont 2. Soha Már 3. Zuhanás 4. Les Gueules Cassées 5. Ha Lesz Hajnal 6. ...De A Bűn Még Ég 7. Szürkület 8. A Rengeteg 9. Krómszín Ég Alatt  the lyrics |
| |||||
article viewed 172 times
1. HORIZONT
Valahol láttalak már
Nem is hiszed tán olyan rég
Gyűlöltelek
Túl tiszta voltál még
Kerestük együtt egy szilárd magját
A létnek, mi úgy körülzár
Túl mindenen
Így vesztünk el talán
Innen a mélyből nézve
Nincsen talány
Nézz fel a felszín messze
Nincs is talán
Egy másik élet képe
Csak lidércfény
Óvd hát meg magad a bajtól
Ne remélj! Ne remélj!
Túl sok álmon, s az út porán
Kutattam én is, mit rejt a táj
De a falak mentén csak annyit értek
A horizont fölé soha ne nézzek!
Mi ott vár üres szabadság
Káosz, kétely, szomj, magány
És a válasz annyi, bármit is kérdek
A horizont fölé soha ne nézzek!
Vedd számba, hogy miben hiszel még
S, hogy tényleg hiszed-e még
Nem csak a felszín, hogy óvjon
Ha kínoz az üresség
Innen a mélyből nézve
Nincs káosz és nincs talány
De ha az est leszáll remélem
A horizonttal álmodom tovább
2. SOHA MŔR
Látom megtört az élet
Bár hinném ettől szép
Ahogy görnyedünk még lejjebb
Pedig érzem, lehetett volna
Kicsit más, mint miképp ért
De félek, ami kínoz
Nekünk az kell, az a miénk
...és a hajnal nálad ér
Talán el is hisszük egyszer
Hogy ez az egész több, mint játék
Játék, mit bánsz ezerszer
Ha már érzed épp elég
És nincs mélyebbre semmi
Csak kell, hogy kicsit fájjon
S ha fáj, hát jöhet bármi
Jöhet még...
Így élünk, alagútban
Mit nem ér soha a fény
De miért is hagynánk el
Hisz nincs másunk, csak a sötét
...és az éj majd nálad ér
Ott állunk majd a csendben
Egy végső táncra hívlak
Így múlunk el mi ketten
Hát ölelj, vagy hagyj el
És ölj meg újra
Hadd érezzem, milyen
Ha elvesztelek
Hogy ki marad földön
Úgysem számít
Másnak csak teher
Hogy mi van Veled
Szeress és szítsd fel
A kósza lángot
Ha kialszik, nem izzik fel
Soha már
Mindig is pont ilyen sorsra vágytál
Nem is lehetsz más
Soha már
Csendbe zár, oly üres a kép
Ahogy elveszítünk mindent
Mert magával visz mindent az éj
Magával visz mindent
S bár fáj a vég, lassan csitul
Mint végső szavak a mélyben
És magával visz mindent az éj
Magával visz mindent
3. ZUHANAS
Ízleld a bűnnek ízét
Nektárja vonz felém
Csak mi ketten
Érzed, ma mélyre szállunk
Mégis elkísérsz
Hiszen én is félek
Ha már úgyis ellenünk van minden
S kegyelmet Te sem kérsz
Legalább mi lángol köztünk
Csak egyszer legyen a miénk
Vak szenvedély
Úgy taszít mélybe
Mintha csak élne, vágyna, égne
Így zár sötétbe
S mégsem elég
Míg el nem pusztít
Nem baj, ha fáj, ha íze bódít
A kétség rég a múlté
Emlék már - csak szeszély
Felejts el mindent
Hisz" úgyis vár a végzet
Mit is veszthetnél
Ha a mélység beléd néz...
Érezd az ízt
Hogy vonz felém
Csak mi ketten
Mélyre szállunk
Mégis kísérsz
Végigkísérsz
Hiszen Te is félsz
4. LES GUEULES CASSÉES
Nézz rám - ez az élet
El se hinnéd, milyen mély egy seb
Mikor már
Tényleg métely
Rothad - sosem éld
Üszök sorsa - belemélyed
A végzet
És mégis részed
Az ember nem más csak egy gép
Csak egy fogaskerék
Ha elkopik, leáll
Akad még épp elég
A dicsőség rád is vár
Tanulj, fejlődj tovább
Mert szükség van Rád
Szükség van Rád
Nézz rám, még neved sincsen
Csak jel vagy egy rossz relén
Ott állsz a sorban, s nézel
És mégsem érted - mégsem érted
Hajszol a régi hívás
Tűrj, termelj, fogd be szád
Hallod? Friss húsért kiált!
Szükség van Rád, szükség van Rád!
Fagy már odakint
Fagy már idekint
Ahol a senki jár
A fajtánk vár
Csak egy láng ég
Ülj mellénk
Még jó, hogy miránk más vár
Nézz rám, már arcod sincsen
Elhitted a sok szabályt
Hitted, ha véred hullik
Több leszel majd, hisz többre vágysz
Amit hittél, úgyis másé
Tiéd nem lesz, ne bánd
Míg vér kell a gépbe, mindig
Lesz majd ki a helyedre áll
Elvétve érzem, máshogy éltem
Jobb volt-e, nem emlékszem
Az a sok hang, villanás
Azt hiszem féltem, de már...
Fagy már odakint
Fagy már idekint
Hol a senki jár
A fajtánk vár
Csak egy láng ég
Ülj mellénk
Még jó, hogy miránk más vár
5. HA LESZ HAJNAL
Az éj itt ért a fal mentén
Azt mondják reggel itt volt
Talán mindig is állt
Az út e ponton véget ér
Éjjelre magamra húzom
Az avart, s alszom tovább
Hajnalsugár, ha ér
Majd újra nézem mindazt
Ami épen maradt még
Ami még [sings: "végső"] tettre bírhat
S haragja [sings: "fénye"] bennem él
Nem kell, hogy felkelts azért
Arcom, ha földbe fúrom
Lehet, hogy így jobb, s nem árt
Álmom majd magába zár
Feltűnnek régmúlt romok
És az egy, ami még áll
A fal nem kész dőlni még
Hallom, hogy csontom roppan
Vérem festi rút falát
Az út e ponton ["itt"] véget ér
Búcsúként fölém húzom
Az avart, s alszom tovább
Míg fel bírsz állni
Míg tudsz még járni
Míg véred rohan
Menj tovább!
Ha az ízét érzem
És részed kéred
Míg szíved ["lelked"] dobog
Menj tovább!
6. ...DE A BUN MČG ÉG
Kelj fel és járj!
Míg erőd tart
Ki ne térj!
Nincs más világ
Itt kell, hogy élj
Mondd el mi bánt
Mit érzel
Mily kínt hoz a veszteség
Üvölts, ha fáj
Kiálts, ha félsz
Ég még, formál
Lényegünk, mégis mondják
Hogy bűn a vágy
Bűn a lét
Hát járjon át az élet
Ébredj fel úgy, hogy érzed
Terád vár
Minden tiéd!
Átkelsz a vágyak tengerén
Mégse fúlsz meg
Ezért bélyegez más
El nem ismernek
De teljesebb leszel, mikor majd partra lépsz
Ha partot érsz...
De a bűn még ég, formál...
7. SZURKULET
Az élet csak téboly kertje
Hol a magány talán túl könnyű már
S hol, ha minden veszve
Az a szabadság
Többet, mást nem is vágyok
Legyen gyors, egyszerű, sivár
A semmiből
A semmin át
Egy elpocsékolt élet lángja
Csak újabb gyertya egy vak világba
Mely elárulná a korát
A láng, mit senki sem lát
Oly rég már csak ezt vártuk
Hogy oltsuk szomjunk, vágyunk
S ha fáznánk melegít még
A láng, mit senki sem lát
A hidak már tűzben állnak
Mögöttünk megtűrt pusztaság
Mit, ha elfeledsz is
Ne hidd, hogy megbocsát
S majd, ha szürkül - fénytől óvva
Végül megkísért talán
Hogy boldogságod
Börtönöd csupán
A lét csak téboly kertje
Magányos béklyó önmagán
Bár a végcél nincs feledve
Nincs hit továbblépni már
8. A RENGTEG
Mondd ki véd a mától
Ki véd meg önmagamtól
Megannyi árnyék között
A bábu merre lép
Mutasd mi tart az úton
Mit rejt a vége
Sok tűnő érzés után
Mit tartogat még?
Együtt néztük aznap
Ahogy a szín mélyebbre vált
Ha mondjuk minden rendben
Hittük megy tovább
És azt is hittük éppen
Hogy nincs, mi közénk áll
S így is lenne vége
Ha nincs idő, s távolság
A rengetegbe érve
Ott arra eszméltem
A bábu már mélyen alszik
Többé nem kel fel
De már nem használ a sírás
Bár úgysem maradt más
Hadd hulljon könny a porba
A sár jó útitárs
Mindegyik rontott lépés
Valami új felé visz el
Adott a tévút léte
Bár mélybe ránt, s ott eltaszít
Míg a sorsom magam mérem
Én adom, mit nem vesz el
Lépj hozzám közel kérlek,
Hisz osztozunk, osztozunk ezen
Egyformán néz ránk az ég
Együtt fűtjük belső poklunk
De mit magad tettél, épp annyit érsz...
9. KROMSZIN ÉG ALATT
...szítsd még
Tűz nélkül sosem teljes
Átkozz el, szakíts szét
Hit nélkül mit ér az ember
Mert Te is érzed, hogy éget
A kétség mar és egyre űz
Valami nincsen rendjén
Valami rosszul jár
Kiűzetve pusztát járunk
Lelkünk nyugtot nem talál
Valami nincsen rendjén
Valami rosszul jár
Sírba is csak ott szállunk
Hol tíz körmünk a földbe váj
Fent krómszín égbolt
Csak Tőled jöhet a fény
Más nem tehet azzá
Másra ne is várj
Ezt a jövőt másra szabták
Egyedül félek
Ennyi jutott az egészből
Megszürkült szavak, s képek
Bárcsak belémvésnék
A Világ így, színtelen jó
Talán szűnne végre az érzés
lyrics added by Obscurcis - Modify this lyrics
| Spirit of Metal Webzine © 2003-2008 | ‘One goal, one passion - Metal.’ | Contact - Sitemap - Links |