Liste par genre
1. Prológus Olyan népek emlékének, melyet keresztes zászlók alatt, a szeretet nevében, még azelőtt végérvényesen kiirtottak a föld színéről, mielott annyi idejük lett volna, hogy nevüket elrebeghessék. 2. Nomád élet Szabadnak születtél Szabad vagy hazádban Ősi istenekkel Szárnyalj sólyomháton Ha farkasok tűnnek fel Ejts velük vadat Lakomátok után Kísérik majd utad Sűrű fenyvesek rengetegében Hosszasan bolyongsz Az erdők mélyében Át a hegyeken, át völgyeken Halálon s életen Át a fagyos tengeren Egészen a távoli végtelen mezőkig És kopár síkságokon át Az út végéhez érve Meglelted a halál Urát Sírhantodon kék fényben játszik a hold Sólyom énekel És farkas dalol A csillagok felé száll gyászénekük Apád, a Hold, dalol velük 3. Harcos élet Harcos Nemzet sarjaként Bolyongva életeken át Kiontva száz meg száz életet Hogy utad megtaláld Hadak véres útját járod Tüzes paripáddal Patái alatt a vörös lángok Nyomában felperzselve minden életet Csak szürke hamvakat hagyott Rettegést és félelmet Legyőztél minden sereget és hadat Mögötted ezrek sorakoznak Elotted pedig a Halál némán arat És minden dicsőség Tiéd marad Csatákban halsz Te is Mint minden igaz harcos Befejezted e világi utad Lelked sólyom viszi tova Messze a fellegek felett S a távolban látod merev tested De érzed a Halál kútjához közeledsz 4. A halál kútja Eltűnik a távoli csillagok fénye A nap kihunyt Sötét fátyol hull a földre A világmindenség kapuja bezárul Feledésbe merül Mi egykoron valóság volt Meglelted az örökkévalóság titkát Kutattál több élete át Átkelve a reménytelenség jeges tengerén A hitetlenség árnyával küzdve Az elveszett lelkek erdejében A halál kútjához érve Feledésbe merül mi egykoron valóság volt A világmindenség kapuja végleg bezárul A nap kihunyt Sötét fátyol hullott a földre Eltűnt a távoli csillagok fénye Átkelve a reménytelenség jeges tengerén A hitetlenség árnyával küzdve Az elveszett lelkek erdejében A halál kútjához értél Kutattál több életen át Hogy megleld az örökkévalóság titkát 5. Szellemág Harcos nemzet sarja voltál Szabad voltál Szarvas, sólyom, farkas voltál Sokszor éltél és meghaltál Eltűnt már a csillagok fénye Nézz a kavargó fekete ködbe Távoli tájak titka vesz körbe Őseid erejét a lelkedben érzed A ködből feltűnnek a hajdani képek A szellembirodalmak életre kelnek Kiket legyőztél szolgaként térdelnek Úgy érezted még több élet vár reád De meglelted az örök élet titkát Égig érő Ősfa Legalsó ágán Szellembirodalmak csak lelked várják Feletted messze A nap és a hold fénylik Közötte ezer ág A pogány titkot rejti 6. Lángvihar Fénylő ősfa legalsó ágán Szellembirodalmak kapuit nyitják Belépve feltárul az élettelen élet Úttalan utakon járva isteneid lépnek elébed Kik nem fogadták el a keresztények tanát És megvetették a hazug papok hamis hadát Pogány népünk csak a bosszúra várt A tűz már kiégett, füst szállott és hamu Több száz éve már hogy bezárult a kapu Előtted nyílott ki Szellemharcos leszel Ki lelkekben vágtat szüntelen Százfogú sárkány bőrébe bújt Szárnyaló paripád szeli a végtelent Szenvedésre kényszerítsd, ki népeddel szembeszállt Kínt hozó átkot szórj reá Szellembirodalmak kapui ismét nyitva Fellobban az ősi tűz A legalsó ágon Lángvihart szítva Immár kőtestbe zárva őrzöd a kaput Kezedben vészt hozó kardod S válladon kősólyom pihen Halhatatlan erő a tekintetekben Az ősfa kapuját A szellemek kapuját Nem láthatják Kik nem ismerik Ősi hitünk titkát  paroles ajoutées par Troodukus - Modifier ces paroles |  |
||||||||||||||||||||||||||
| Spirit of Metal Webzine © 2003-2009 | ‘Made by Metal’ | Contact - Plan du site - Liens |